Működnek a roma szakkollégiumok: a roma értelmiségnek küldetése van

„Ne hagyjatok magatokból áldozatot csinálni, sokat beszélünk az üldözésről, diszkriminációról. Legyetek tudatában a jogaitoknak, védjétek meg azokat, de legyen meg bennetek az öntudat, hogy végső soron rajtatok múlik, mi lesz belőletek, és küzdjetek meg ezért.” - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azon a konferencián, melyet az ország négy roma szakkollégiuma hallgatói számára szerveztek a hétvégén Esztergomban. A szeptemberi indulást követően ünnepelték a négy egyház összefogásában megvalósult intézmények első hónapjait.

Nyolcvan szakkollégista gyűlt össze Budapestről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Debrecenből a hétvégére Esztergomban a Szent Adalbert Központban, hogy visszatekintsenek az indulás első hónapjaira, ismerkedjenek egymással, és épüljenek a szakkollégiumi célok elérésében. A Hanns Seidel Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, valamint a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság közös rendezésében létrejött,Küldetésben: cigányság – kereszténység – magyarság címmel rendezett konferencia gazdag programot biztosított az egyetemisták számára: a közösségépítő és lelki programok mellett a kollégisták Tehetséggondozás és közösség – avagy a Keresztény Roma Szakkollégiumok helye és szerepe a szakkollégiumok rendszerében címmel kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Balog Zoltán elmondta: azért tartották fontosnak ezt a beszélgetést, hogy a szakkollégisták képet kapjanak arról, hogy hátrányos helyzetből érkezve milyen lehetőségeik vannak tanulni, diplomát szerezni.

A sajtónyilvános napon a fenntartó egyházak képviselőinek köszöntő beszédei hangzottak el. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a magyar roma stratégia nagy előnye, hogy túllép a sematikus, jelszavakba fulladó megfogalmazásokon. A józan bibliai realizmus talaján állva fogalmazza meg az egymásért munkálkodás feladatait. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el a roma stratégia gyakorlatba való átültetésénél, azt kell megérteni az egyes embernek, hogy neki ehhez köze van.

Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke egy nyolcvanas években kapott névtelen levélből idézett, melyet egy Zinaida nevű roma kislány Szemerényi János evangélikus lelkész készítette Szeresscímű fényképe által kiváltott elmélkedésére kapott válaszul. Ez a névtelen levél azt mutatta: az a többségi vélekedés, hogy a cigányok nélkül az ország helyzete jobb lenne. Fabiny Tamás rámutatott, hogy ez a vélekedés azóta csak erősödött. Sok a megoldatlan probléma, melyekről beszélni kell. Azok hangját kell hallatni, akik arra teszik fel az életüket, „hogy ledőljenek a kirekesztés falai, így tud a szeretet szava győzedelmeskedni”.

Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök-exarchája reményét fejezte ki, hogy nem csak véletlen konstelláció az a jó csillagzat, amely összehozott sokakat, és megszülethetett a szakkollégiumok hálózata. „Ne politikai sakkhúzásnak tűnjön, hanem olyan gondviselésszerű csillagzat, melyet Isten jelként, mindenki számára készített. E csillagzat alatt egymásra találunk a világ megváltójánál” – mondta Orosz Atanáz.

Kiss Ulrich jezsuita, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium prorektora folytatta Orosz Atanáz gondolatát. Arra biztatta a kollégistákat, hogy ne féljenek nagyot akarni, hiszen a kezükben van a jövő. Hangsúlyozta, hogy számukra a kollégium a párbeszéd műhelye, ahol formálódhat küldetésük és szociális elkötelezettségük, hiszen „vissza kell adni a szeretetet annak a közösségnek, ahonnan jöttek”.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint az a feladatunk, hogy tisztességesen tegyük azt, amit vállalunk, tudva, merre tartunk és honnan jövünk.

Balog Zoltán államtitkár köszöntőjében Kiss Ulrich gondolatához kapcsolódott. Figyelmeztette a kollégistákat, hogy „sokat beszélünk az üldözésről, diszkriminációról. Ti ne hagyjatok magatokból áldozatot csinálni. A magyar társadalomban mindenki áldozat akar lenni. Itt vannak a holokauszt áldozatai, a kommunizmus áldozatai, az egyházüldözés áldozatai, itt vannak a romák elleni diszkrimináció áldozatai, itt vannak a saját butaságuk áldozatai. Mindenki kárpótlásra vár, mert neki valami jár. Ki fog itt dolgozni? Ki fog tenni a másikért? Ne tekintsetek úgy magatokra, mint akik áldozatok. Legyetek tudatában a jogaitoknak, védjétek meg azokat, de legyen meg bennetek az öntudat, hogy végső soron rajtatok múlik, mi lesz belőletek, és küzdjetek meg ezért. Az öntudat és a felelősség fontosabb, mint várni, mikor adnak már valamit.” Az államtitkár felelt az Orosz Atanáz által felvetett aggályra, miszerint nem politikai sakkhúzásról van-e szó? Hangsúlyozta, az lenne a politikai érdek, ha a többség véleménye mentén haladnának. A társadalom 70 százaléka úgy gondolja, hogy a cigányság maga tehet arról, hogy ott van, ahol van, és eltékozolt dolog ennyi pénzt fektetni helyzetük javításába. Ezzel szemben megerősítette, határozott kormányzati szándék kitartani az elindított irányvonal mellett. „Miránk számíthattok és mi is szeretnénk rátok számítani” - búcsúzott Balogh Zoltán a szakkollégistáktól.

A köszöntőket a szakkollégista diákok képviselőinek bemutatkozása követte. Kissné Oláh Anita, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság munkatársa vezette a beszélgetést. Balog Tibor politológus hallgató iskolai előmenetele kapcsán arról az általános nehézségről beszélt, hogy otthonról nem kapnak ambíciókat, a szülők nem várják el tőlük a teljesítést. Kitörési lehetőségként a velük kiemelten foglalkozó tanárok és pártfogók ösztönző magatartását élték meg. Horváth Ida szociális munkás annak a vélekedésnek adott hangot, hogy nem különülhetnek el a többségi társdalomtól, de attól a néptől sem, amelyikből jöttek. Ők lehetnek a példa, a motiváció, hogy a többiek is akarjanak előre lépni, mert látják, hogy ők is megkapták ehhez a segítséget.

forrás: Trautwein Éva/Magyar Kurír

2011. november 26 (szombat)