Dokumentumok

Együtt az Isten tenyerén

Együtt az Isten tenyerén

Kezeid teremtettek és alkottak engem – énekli a zsoltáros. A hívő ember jól tudja, hogy Isten keze formálta őt. Nem véletlenül csöppent a világba, nem az értelem nélküli anyag véletlen játékának szüleménye: a Teremtő kéz alkotta meg, akinek nyilván célja is volt ezzel a teremtéssel.

Avel o rashaj! – Jön a pap!

Juhász Éva: Avel o rashaj! – Jön a pap!

A cigányok apostola volt

Cigány görögkatolikus hívek az 1950-es években Hodászon

Sója Miklós öröksége Hodászon

Hodász cigány templomának falán március 22-étől márványtábla emlékeztet Sója Miklós (1912-1996) görög katolikus papra, aki 1941-ben kezdte meg pasztorációs munkáját a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei községben.

Sója Miklós életéről

Sója Miklós a hodászi cigány gyerekekkel

Sója Miklós, görögkatolikus pap (Timár, 1912. május 18. – Nyíregyháza, 1996. augusztus 19.)

Édesapja gazdálkodó, édesanyja háztartásbeli, öt gyermekük született. Sója Miklós édesanyja mélyen vallásos volt, nagy hatást gyakorolt rá, ezért választotta a papi pályát. Az elemi iskola négy osztályát Timárban végezte, majd Nagykállóba került gimnáziumba, ahol akkor Ady Lajos volt az igazgató. Az iskola legjobb tanulója volt, már ott tanult latinul és görögül.

Hodászon át visz az út Európába

„Azért okozott valamiféle elégtételt, amikor egy balliberális miniszter a nálunk tett látogatása után azt mondta nekem, hogy az Európába vezető út nem Strasbourgon, hanem Hodászon keresztül visz” – idézte fel évekkel ezelőtti élményét egy kö-zelmúltbeli konferencián a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Nyíregyházától mintegy negyven kilométerre található kistelepülés papja.

Sója Miklós példája

Aki tudja, hogy kell csinálni, nem szívesen beszél róla. Minek a felhajtás, a figyelem árt, nem használ. Ezt gondolta Sója Miklós is. 1940-ben nevezték ki görögkatolikus papnak a Szabolcs megyei Hodászra. Második világháború, frontok, tankok, deportálás. A papot nem ez érdekelte. Görögkatolikus hívekhez rendelték, de talált ott a falu szélén még 1500 embert. Cigányokat, tudatlanul, hitetlenül, koszban, nyomorban, a dögkút mellett. Ahogy a mi erdélyi cigánytelepünkön élnek, és ami ma Magyarországon szerencsére már alig létezik. Nem tett fogadalmat, nem pályázott, nem írt projekt tervet Sója Miklós. Leballagott az árokpartra, énekelt a gyerekekkel. Énekelt, furulyázott, elzarándokolt velük, mezítlábasokkal a máriapócsi búcsúba. Nem lopták meg, nem bántották, elfogadták, szerették, felnéztek rá, tanultak tőle.

Sója Miklós öröksége Hodászon

A szerző kutatását Európa legelső cigánypasztorációs kezdeményezése vezetőjének szentelte. Bemutatja születésének pillanatától kezdve, amikor Sója Miklós először ki ment az ún. "kolerásba", és megdöbbenve a látottaktól az egyház missziós lelkületével kezdte meg lelkipásztori munkáját, amelynek a nyelvi, humanitárius, kultúra építő alkotóelemei legalább annyira jelentősek. Sója Miklós nem is sejtette, hogy a XX. századi cigánypasztorációs fordulat egyik első képviselője lett Európában, amely új fejezetet nyitott a cigányság és a katolikus egyház kapcsolatában.